Lehetőségek
Ajánló

Írd meg ötleted , véleményed Hozzászólások , fórum, tippek


Oldal ajánló Ha meg vagy elégedve velünk, akkor ajánld oldalunkat



Tippek a fotózáshoz
Ma 2018. 8. 15, szerda, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz.
35 mm-es Leica

Negatívméret alapján a leggyakrabban használt filmtípus a 35mm-es Leica (NORMÁL NEGATÍV).
Instamatic

A teljesen zárt filmkazetta rendszer 126 típusjelzéssel. A Kodak Instamatic rendszer lényege az volt, hogy a feltekercselt film egy teljesen zárt, új típusú kazettában futott át a gép egyik oldaláról a másikra, ahol feltekercselődött. A perforálatlan 35 mm-es filmre 28x28 mm-es képeket készített, a kép alatt lévő egyetlen perforáció a pozicionálást biztosította. A film érzékenységét a kazetta egyik pontján lévő egy vagy több bevágás jelezte a gépnek. Több mint harminc évvel ezelőtt a színes filmek élessége meg sem közelítette a mait, a kisebb kép okozta minőség-romlásért, azonban az amatőrök széles rétegét kárpótolta a film egyszerű, elhibázhatatlan behelyezése és kivétele. 1970-ig 50 millió Instamatic gépet adtak el.
Pocket Instamatic 101

1972-ben megjelent a Pocket Instamatic 110 típusú gép és film, amely ugyanezzel a rendszerrel, de 16 mm-es filmre dolgozott. A kis gépméret növelte az érdeklődést, három év alatt 25 millió gépet gyártottak és 3 milliárd dollárt forgalmaztak világszerte. Ennyit jelent a könnyű kezelhetőség a felhasználónak illetve gyártónak. A Minolta és a Pentax tükörreflexes 110-esgépet is készítettek.
Disc-kamera

1982 már az elektronika kora. Nemcsak az első Still Videó kamera jelenik meg, hanem a Kodak Disc-kamera is. A csillagszerűen elhelyezett, mindössze 8x10 mm-es "síkfilm"-lapocskákból álló korongra alapozott rendszer nem lett a Kodak legsikeresebb terméke. Bár nagyon sok műszaki újdonságot tartalmazott, a 24x36 mm-es kocka nem egészen egytizedét kitevő képméret minősége az akkor bevezetett T-kristályos emulzió ellenére sem vehette fel a versenyt az autófókuszos kompakt kamerák egyre növekvő áradatával, és az általuk nyújtott képminőséggel.

A Disc-fényképezőgépben azonban sok olyan műszaki megoldás volt, amelyet az APS-nél most újra elővettek. A filmet tartalmazó tárcsa teljesen zárt tokban volt, amelyen csak a gépben nyílt ki a filmkapu. A külső tokon és a tárcsán egyaránt rajta volt számokkal és vonalkóddal az egyedi azonosítási szám. A tárcsa belső részén lévő mágnesezhető réteg tárolta az első kópiák szűrőzését és a labor által rávitt egyéb adatokat. A tárcsa részben leexponálva is kivehető és visszahelyezhető volt, kockaveszteség nélkül.
APS film

 
Illetve az APS film (ADVANCED PHOTO SYSTEM - FEJLETT FÉNYKÉPEZÉSI RENDSZER) melynek lényegét az eddigi kisfilmes rendszerrel szemben akkor értjük, és értékelhetjük, ha sorba megyünk egyes tulajdonságain és műszaki jellemzőin.

Az" új film" és kazetta hivatalos kódja: IX-240. IX=Information Exchange, ami utal arra, hogy a film, a kamera (esetenként a fotós) és a kidolgozó rendszer egymással kommunikálva és egymás információit figyelembe véve elsősorban arra törekszik, hogy maximális képminőséget nyújtson, és a tévedéseknek még a lehetőségét is kizárja.

A film szélessége 24 mm. A hordozó anyag polietilén naftalát (PEN), amely nemcsak harminc százalékkal vékonyabb a hagyományos acetát hordozó anyagnál, hanem mérettartóbb, és kiváló a síkban fekvése is, ami az éles kép alapfeltétele. A film hátoldalára teljesen átlátszó mágnesréteg van öntve, amely az információk és utasítások elektronikus rögzítésére szolgál. Hagyományos perforáció nincs a filmen, az egy oldalon lévő kockánként két perforáció a képkocka mechanikus pozicionálását biztosítja. A 15, 25, illetve 40 felvételes film vége nem lóg ki a kazettából, az erre szolgáló nyílás alapállásban be van zárva, csak a fényképezőgép, illetve a printer tudja kinyitni, és a filmet kihúzni. Bár a 40 felvételes film csak néhány centiméterrel rövidebb - 1560 mm - a 135-36 filmnél, a vékony hordozónak köszönhetően a kazettának nemcsak a magassága, hanem átmérője is lényegesen kisebb, mint a 135-ös kazettáé, így térfogata is kb. 35 százalékkal csökkent. A filmet előhívás után is becsukott kazettában adja vissza a labor, így az a tulajdonosnál védve van a fizikai behatásoktól és ujjlenyomatoktól.


Archiválási és utánrendelési célra úgynevezett indexprintet készít a labor, amelyen -a megszokott csíkmásolathoz hasonlóan - de elektronikus úton készítve, lekicsinyítve és beszámozva találhatók a képek. Ezen kívül rajta van a film azonosítási száma (számokkal és vonalkóddal is). Ez a szám minden egyes kópia hátoldalán is jelölve van, a képkocka számával együtt.

A mágnesréteg tároló kapacitásának egyenlőre csak töredékét használják ki. A film szélein - a kép alatt és felett - két-két csíkban rögzítik az adatokat. Az alsó csíkok a gyártás és a felvételezés adatait, a felsők a kidolgozáshoz szükséges, illetve e közben keletkező adatokat tárolják.


Az APS film képmérete 16,7x30,2 mm, tehát nyújtottabb formátum, mint a Leica film kockái. A kamera mindig ilyen méretű képet készít, de felvétel előtt a fotós határozza meg, hogy a printer erről milyen oldalarányú papírképet készítsen.

C (Classic) formátum a hagyományos kisfilmes (2:3) képnek megfelelően lehagy a negatív két oldaláról, H (HDTV) formátum-nál az új televízió képhez hasonló alakú teljes negatívot nagyítja (9:16), P (panoráma) formátum esetén pedig levágja a kép alsó és felső részét, és csak a középső vízszintes egyharmadáról készít egy 10x25 (29) cm-es nyolcszoros lineáris nagyítású képet (1:3). . A formátum minden képre külön meghatározható, és mágneses vagy optikai jel tárolja az adatokat. Az indexprinten látható a megadott formátum.


A kazetta, meglehetősen bonyolult mechanikus szerkezet. Mind a fotós, mind a kamera, mind a labor számára tartalmaz szemmel, illetve elektronikusan olvasható, mechanikai jeleket és jelzéseket. Arab számokkal és vonalkóddal van rajta az azonosító szám, ez utóbbi más adatokat is tartalmaz. A kazetta egyik végén látható módon jelzi, hogy használatlan, részben exponált, végig exponált vagy előhívott film van-e a kazettában. A másik végén egy forgó tárcsán lévő fém érintkezők részben a film érzékenységét, részben egyéb adatokat (leexponált kockák száma stb.) közölnek a kamerával. Külön bevágás jelzi, ha ISO 160-nál nagyobb érzékenységű a film (az egyszerűbb gépeknek). A filmnyílás nyitását a zár tengelyébe illeszkedő kulcsok végzik a fényképezőgépben, illetve a printeren. A leexponált, illetve előhívott filmet hiába helyezzük a filmkamrába, a gép nem áll vele szóba. Ha pedig befűzött film van a gépben, nem lehet a filmkamrát kinyitni.




FOTO Partner © 2007
Adatvédelmi elveink
Felhasználási feltételek